Vasárnap délután felhívott Zeller, hogy megyek-e a tojásra. Azonnal rávágtam, hogy nem. De aztán kb. 2 mondattal sikerült rábeszélnie...
A megbeszélthez képest egy kicsit késtem, és nagyon nem tetszett, hogy esett az eső. Így csak 20 km-re neveztem. 9:55-kor indultunk. Hamar Disznófőnél voltunk, pecsételés után siettünk is tovább, nem tetszett az idő. Nagyon nem. Sok helyen csúszott, sár volt és nem úgy tűnt, mintha ki akarna sütni a nap.
A Hárs-hegyi kempingnél a pecsét mellé nagy csokitojást is kaptunk, először vissza akartam utasítani, de végül Zelleré lett az enyém is. Hamar letudtuk a lépcsőket, Apáthy-szikla, majd hamarosan Árpád-kilátó, pecsét, és tovább. Az út ismerős, csak felemlegettük, hogy itt szoktam olvasni ;-) Elértük a kajasátrat, ahol furcsa színű, állítólag kacsazsíros kenyér, vajas kenyér és ki tudja még mi minden volt. És esett is. Mentünk tovább, és persze a nagy beszélgetésben nem figyeltünk, túlmentünk, de viszonylag hamar korrigáltunk. Guckler-sziklánál pecsét, és annak latolgatása következett, hogy mi vár ránk Solymár előtt. És hát el is értük az emlegetett szakaszt. Csúszott, ragadt, sehol sem volt jó... Szétázva, bokáig a sárban megjegyezetem, hogy nem vagyok normális, továbbá hangosan fogadalmat tettem, hogy idén nem jövök több olyan túrára, ami ezen a szakaszon megy, mert idén 2-ből kétszer sikerült ezt a szakaszt sárban megtennem. Miután elhagytuk a Szarkavárat, telefonon mentősereget hívtam, hogy ne békávéval kelljen visszajutnom a Normafához. Solymáron aztán szakadó esőben, de végre sár nélkül elértük a kocsmát, ahol Ebola kedvesen mosolyogva megjegyezte, hogy egy kicsit el vagyok ázva... :-) Zellernek további jó túrázást kívántam, ő el, én pedig átvettem az oklevelem, majd aktuálhelyzetet értékeltünk Ebolával...
2 nap múlva Toni hívott, hogy "Maga egy állat!" - beszélt Ebolával :-)
Táv: 20 km
Szint: 560 m
Szintidő: 7 óra
/2010.04.02./
