2012. július 29.

Dél-Börzsönyi kilátások

Már előző este lementünk Zebegényben, a következő nap feladatainak átbeszélése után kocsmázni mentünk, de mindenki fáradt volt, hamar visszamentünk az iskolába lefeküdni. 
Korán kellett kelni, mert ismét az eső ponton voltunk Gabival, az pedig korán nyit és oda ki kell gyalogolni. Pont jó túraidő volt, de úgy éreztem, hogy azért órákon át ücsörögni hűvös lesz. Hamar felértünk, lecuccoltunk, kipakoltunk és már jöttek is az első túrázók. Amikor odasütött a nap, akkor kellemes volt, különben egy kicsit hideg, de gyorsan telt az idő, így ezzel nem volt érkezésem foglalkozni. Egyszer csak már a hosszú táv söprűje kérte már a pecsétet, aztán hamarosan jött a 30-as seprű is. A 15-öt megnyertem én, így amikor zárt a pont összepakoltunk, és adtam még egy kis időt az utolsóknak, majd útnak is indulta. Gabi visszament a cuccokkal, a bokáját még kímélni kellett. A második pont előtt nem sokkal beértem az utolsókat, egy kicsit együtt is haladtunk, de aztán mondtam nekik, hogy majd a ponton találkozunk. Szabolcs is már összepakolt, várta, hogy végre megérkezzek. Innen is nem rég mentek el az utolsó túrázók. Vártam egy kicsit, addig beszélgettünk, közben beérkezett apuka is a három sráccal, kicsit pihentek, de indultak is tovább. Egyszer csak jött valaki, aki elkavart, de szerencséjére még meg tudta kapni a pecsétet, kicsit pihenni akart, így megbeszéltünk, hogy a következő ponton megvárom, de azért siet. Találtam négy itinert, útközben, úgy gondoltam, hogy apukáé és a srácoké, aztán egy túrázó vágtázik szembe velem. Kérdeztem tőle, hogy hogy hová, hisz nem jó az irány, de ő is elhagyta az itinerét. Mondtam neki, hogy nem baj, majd a célban szólok, hogy végig ment... A srácokat is beértem, észre vették, hogy nincs meg az itinerük, és  bíztak abban, hogy majd én megtalálom és utánuk hozom :-) 
Néhány túrázó szinte felháborodott, hogy a következő pont a megadott időben bezárt, pedig hát ez ilyen... a kaja ponton pedig olyan jól érezték magukat, hogy nem akartak tovább menni... de onnan már én sem mentem egyedül, így gyorsabban is fogyott a táv, mielőtt beértünk volna Zsuzsival és a gyerekekkel a célba, még ittunk egy latte-t a zebegényi kocsmában, a célban pedig nem paleo túrós tésztát kértem :-) aztán besegítettem érkeztetni... de kiderült, hogy az első pontig még senki nem szedte le a szalagokat, amiket Gabival reggel kitettünk, így addig még elmentük K.Gabival. Mire visszaértünk már csak az összepakolásban kellett segíteni egy kicsit és indultunk haza,

/2012.03.25./