A Börzsönyben viszonylag nagy hó volt, ezért úgy döntöttünk, hogy fent alszunk a Nagy Hideg-hegyi turistaházban, mert ki tudja meddig jutunk el kocsival, onnan még mennyit kell menni a sok cuccal a Csóványosig, és akkor hogy is kalkuláljuk a reggeli indulással. Szerencsénk volt, én már rég félre álltam volna és gyalogoltam volna, de teljesen, egészen a házig sikerült felmentünk a kocsival. Kipakoltunk, megvacsoráztunk még egy kicsit beszélgettünk, aztán mentünk aludni.
Reggel időben kellett kelni, hogy a szétosztott felcipelendőket jól elpakoljuk és legyen idő reggelizni is. Aztán összekészültünk és elindultunk felfelé, a nagy ködben alig lehetett látni, ahogy kiléptünk iszonyúan fújt a szél és nagyon hideg volt. A sok mandarin súlyától, ami a hátizsákomban volt, hamar kimelegedtem, és már nem fáztam, de az arcüreggyulladásgyanumnak nem tett jót a szél és a hideg, fájt az arcom...
Néhány pihenővel felértünk már fél 10-re. Természetesen mindent hó borított, a tűzrakóhely sem látszót, csak emlékezetből mondtam, hogy szerintem hol kell lenni. Ott volt :-) így legalább a havat nem feleslegesen kotorásztuk el onnan. Elmentünk fát gyűjteni, de a hó alatt természetesen minden vizes volt, a tűzgyújtás lehetetlen küldetésnek tűnt.
Megérkeztek az első túrázók is, nemhogy meleg tea, de még tűz sem volt. De vártak türelemmel. Majd' mindannyiunk kitartó munkájának eredményeként lett egy kis tüzecske, amin végre lehetett teát melegíteni. Aztán megérkezett a száraz fa is. Közben kisütött a nap, jó idő lett. A tűz folyamatosan tennivalóval látott el minket, jöttek a túrázók is, így gyorsan és főleg jó hangulatban, jó beszélgetésekkel telt az idő.
1 óráig volt hivatalosan a nyitva tartás, fél kettő körül összeszedtük a cuccokat, nekivetkőztünk és elindultunk lefelé. A turistaházban megmelegedtünk egy kicsit, aztán kocsiba ültünk és elindultunk. Útközben még a többiekkel találkoztunk, váltottunk néhány szót, ismét elbúcsúztunk és hazaindultunk.
/2012.01.29./
