Már jelzésfestéskor felmerült a kérdés, hogy másnap ki hová megy. Mi már előre eldöntöttük, hogy a Vértesbe megyünk. Toni nem ért rá, Szabolcs viszont jelezte, hogy jönne. Így kicsit átszerveztük az indulást, amit nem terveztem nagyon koránra, mert még az órát is át kellett állítani és a koránkelésből már elég volt a hétvégére.
Eszterrel és Katival félmaratont terveztünk, útközben még mondtam is Szabolcsnak, hogy ő meg gyorsan lenyomja a maratont. Ááá, dehogy. Aztán mégis a maratonhoz került az X. Mire Kati megkérdezte, hogy akkor én miért nem megyek vele. Ők meg Eszterrel lesétálják a rövidebb távot, aztán meg a sportcsarnokban meg tudnak várni minket. Nem kellett sokáig gondolkoznom, az én X-em is a maratonhoz került.
Együtt indultunk 8:45-kor, majd elkezdtek mindket sürgetni, hogy siessünk, mert így sokat kell majd várniuk. :-) A geodéziai toronyhoz már külön érkeztünk, ott találkoztunk Ludmilláékkal. Többnyire sütött a nap, de hol melegem volt, hol fáztam a hűvös szélben, folyamatosan öltöztem, vetkőztem. A 2. Ep előtt egy icipicit elkavartunk, nem csak mi... Itt beszélgetés, evés, ivás volt. Hamar elértük a Vitányvárat, majd Várgesztes előtt elkavartunk megint. Láttuk a tavat, ahová le kellett volna jutnunk, de nem jó helyen voltunk. Elindultunk árkon-bokron át és rátaláltunk a jó útra. Nem csak dumálni, hanem figyelnünk is kéne néha... A várgesztesi Ep-n Ebola nem túl fényesen a kocsiban ül, hátezmeghogy?... hamarosan jönnek érte... hm... gyors helyzetértékelés az is hmmm :-) mi hamarosan indulunk tovább, egy idő után Ludmilláék beérnek minket, Laci kérdezi, hogy tudok-e már jelzést festni? Hát mi az hogy! :-) Nézegetem, hogy merre is járunk, és ekkor jövök rá, hogy ez a maraton 47,85 km. Kezdem unni és hiányolom a szintesebb részeket, de megyünk. Kapberek-puszta után jön az első sms, hogy merre járunk, siessünk. Sietünk. Hallgató-völgy az utolsó Ep, Laci fia előre sietett, Ludmilla 42 km után is iszonyatosan menne utána, de neki maradnia kell. Nyűglődök az aszfalton, fussunk már egy kicsit, hátha előbb vége lesz ;-) Aztán végre beérünk a faluba. Épp a sportcsaknok utcájába kanyarodunk be, amikor Eszter telefonál, hogy hol vagyunk már? Az utolsó EP-n :-) Mit csináltatok ennyi idieg, ne már... :-) De aztán meglát minket. Nagy lendülettel érkezek a célba :-) de hát arra számítottam, hogy az ajtó nehezebben nyílik, nem is tudom igazából miért. Meg is jegyzik, hogy 48 km után milyen jó erőben vagyok :-)
A célidőhöz: 17:42 kerül, Szabolcs 7 óra körülre tervezte a távot, de szerintem 42 km-rel számolt, ehelyett 8:57 lett...
Oklevél, kitűző, evés, ivás, beszélgetés... Kocsibaülés, ami nagyon koszosan is elvitt minket a Daubnerbe fagyizni :-)
Táv: 47,85 km
Szint: 1.161 m
Szintidő: 12 óra
/2010.03.28./
