9. Nap: Reggel megint maradt a sátor, és a croissant cappucino combot sem cseréltük másra :-) Majd újabb szigetre indultunk, most Salina-ra. Most egy kisebb hajóval. Az út elején még nem is volt semmi gond, de a végét már a padlón fekve vészeltem át. Salina már messziről felismerhető a kettős vulkáni kúpjáról. Már nem működik egyik sem. A szigeten kitűnő talaj keletkezett a vulkáni hamuból, ezért dús zöld növényzet van itt, sokfelé látni szőlőt, melynek többsége malvasia. Ebből készítik a híres Malvasia bort. A Madonna del Terzito szentélytől indultunk a magasabb (962 m) csúcs, név szerint a Monte Fossa delle Felci meghódítására. Ez egyben a Lipari-szigetek legmagasabb pontja. Az eddigi túráktól eltérően itt árnyékos, fákkal szegélyezett ösvényen haladtunk. A csúcson hosszabb pihenőt tartottuk, nézelődtünk, majd a túloldalon Santa Maria di Salina felé indultunk. Ahol evés, ivás, pihenés, tengerparti séta után hajóra szálltunk, hogy visszatérjünk Vulcano-ra.
eM
