...avagy hogyan lesz 2×20ból nulla :-)
Sokféle terv született: egy kört futunk korai indulással, aztán egyet meg kényelmesen társaságban, nem sietve vagy futunk egy 20-ast és utána lenyomunk egy kényelmes10-est. De a második körre jelentkezők végül nem jöttek, így nem korán, de azzal a szándékkal érkeztünk a rajtba, hogy a 20-as távot többnyire futva teljesítjük. Bár nagyon kecsegtető volt, hogy készültek 30-as és 40-es kitűzővel is...
És aztán mi lett a vége?
Először csak egy kérés, hogy szaladjuk el valamit elintézni, aztán láttuk, hogy jól jönne egy kis segítség, így beálltunk érkeztetni és egy métert sem mentünk, nemhogy 20-at futottunk volna. Miután nem a célban ücsörgéshez voltam öltözve, elég hamar átfagytam, néha melegítettem a kezem, hogy tudjam írni az emléklapokat a beérkezőknek, de jó volt ez így :-) Jó társaságban voltunk. Szívesen segítettünk.
És nagyon finom volt a kolbászkrémes kenyér :-)
/2012.03.03./
