2012. május 18.

Svájc


Végre lett egy olyan hétvégénk, amin nem volt semmi kötelező program, és az előrejelzés alapján az időjárás és a hómennyiség is kedvezett a szánkózásnak. Csütörtökön késő este, a tervhez képest is későn, indultunk Bécsbe. Úgy terveztük, hogy otthagyjuk a kocsit és onnan vonattal megyünk tovább. Mivel késésben voltunk, már azt számolgattuk, hogy mégsem Bécsben hagyjuk a kocsit, hanem tovább megyünk, mert akkor nagyobb az esélye annak, hogy sikerül elérni a vonatot. De végül csak megpróbáltuk a tervet tartani. 
Már az állomás közelében voltunk, de sehol nem találtuk a P+R parkolót, amikor már csak pár percünk volt a vonatindulásig. Megkérdeztem, hogy merre, amikor az épület megvolt, akkor a bejáratot nem találtuk, de végül az is meglett. Beálltam az első helyre, cuccok gyorsan ki a kocsiból, és rohanás. De merre? Fel a lifttel, végéig a hosszú folyosón, ahol persze éjfél tájban már nem működik a mozgó járda, de legalább embereket sem kell kerülgetni, közben látjuk, hogy az állomásra beérkezik egy vonat. A miénk. De mi még itt, a vonat pedig ott. Futás. De merre? Végre egy ember, akitől megkérdezem, útbaigazít. Rohanás. Fel a lépcsőn, fel a vonatra, egy kicsit beljebb lépünk és a vonat indul. Szerencsénk volt:-) 
A vonaton aludtunk. Péntek délelőtt Németországban egy kis ügyintézés volt a program, de szinte folyamatosan tudtunk haladni, az átszállások között mindig csak pár perc volt, sehol nem kellett sokat várnunk. Egy kávé mellett elintéztük az elintézendőt, és már utaztunk is tovább Svájc felé, egy helyen volt egy szűk óránk az átszállásra, ott kaját szereztünk én shoppingoltam egyet egy Body Shopban :-) és mivel csak estére akartunk a svájci szállásra érni, közben eldöntöttük, hogy megnézzük a Rajna vízesést és Schaffhausenben várost nézünk, ha lesz rá idő. Kicsit ugyan hideg volt a városnézéshez, de nekem nagyon tetszett. A vízesés pedig igazán érdekes volt, ahogy a környékén minden fehér volt, a megfagyott vízpermettől.
Este fél 9 körül érkeztünk meg Bécs óta a 10. :-) vonattal a szállásunkra, ahol gyors vacsora után jó volt ágyban aludni. 
Másnap időben keltünk, hogy sokat tudjunk szánkózni :-) Reggeli után el is indultunk, vonattal felmentünk a Predába, a felső faluba, béreltünk 2 felső-középkategóriás szánkót és elindultunk a szánkópályához, kb. 800 métert kellett addig gyalogolni a szikrázó napsütésben. Majd szánkóra ültünk és irány Bergün, a lenti falu... :-) 
Az első csúszásnál még akadt némi problémám az irányítással és az éles kanyarok bevételével, és nagyon gyorsan se mertem menni, mert féltem, hogy nem tudom kikerülni az előttem lévőket. De a második körre már megjött a bátorságom :-) Csak nem eléggé, a sebességmérő szerint ugyan gyorsabb voltam, mint az előző körben, de lassabb mint Toni. 
A szánkópálya kb. 8 km hosszú, kanyargós és egyenes szakaszok váltakoznak, a pálya végétől 10-15 percet kell sétálni a vasútállomáshoz, ahonnan fel lehet utazni a felső faluba, a pálya elejére. A vonatok elég sűrűn járnak, nem kellett sokat várnunk az indulásra. Egy kört bő egy óra alatt lehet megtenni, ebből a csúszás olyan 12-14 perc körül van. 
A második csúszás után tartottunk egy ebédszünetet, beültünk egy étterembe egy levesre és egy kicsit átmelegedni. Aztán jött a délutáni csúszás, már nagyon belejöttünk, így megbeszéltünk, hogy még éjszakára is visszajövünk. 
A kölcsönzőben adtak egy bringa lakatot, és azt mondták, hogy azzal bárhová lelakatolhatjuk a szánkókat, nem kell visszaadnunk, csak majd az esti csúszás után. Így a délután program után kikötöttük őket az állomáson az ereszhez, és visszavonatoztunk a szállásra, pihentünk, vacsiztunk majd elindultunk az éjszakai szánkózásra. Felszálltunk a vonatra, félúton, az alsó faluban egy pillanatra leszálltunk, míg összeszedtük a szánkókat, és már mentünk is felső falu felé. Nagyon sokan voltak, de a szánkópályán nem volt érzékelhető a tömeg, csak egy kicsit kijegesedett a pálya...
Aztán leadtuk a szánkót és az utolsó vonattal visszamentünk Filisurba...

Másnap reggeli után még sétáltunk egyet a környéken, megnéztünk egy viaduktot, aztán hazaindultunk Davos Platz érintésével. Davos nekem nagyon tetszett. A hófehér hegyoldalon sokan síeltek, snowboardoztak, lent napoztak, pihentek, nyüzsgő élet volt mindenfelé. És közben napsütés, jó idő. 
Megebédeltünk és utána már hosszabb megállás nélkül Bécsig vonatoztunk...

/2012.02.10-12./