A szombati Budapest Kupás túra nem tetszett. Aztán egy régóta halogatott kávézás is arra a napra került. Meg a kertben is akad tennivaló. De csak jó lenne menni valahová. Talán Bia 25? Katinak tetszett az ötlet, így hamar eldőlt. Megyünk. Ági is "megijesztett", hogy jön. De aztán mégse... :-(
Pénteken telefon, hogy mikorra is tervezzük mi az indulást? Hm, az későn van. Na jó, mi egy kicsit előbb, ti egy kicsit később. Még egyeztetünk. Így mi előbb találkoztunk, de a busz később jött, na meg futni akarnak, szóval majd utolérnek.
Korán kelés, gyors készülés, indulás. A nevezés gyorsan ment, 7:30 került a papírra. Hűvös, de napos idő volt, mit vegyek le, mi maradjon? De nem sokat vacakolunk. És az első emelkedő után ez a kérdés sem kérdés többé :-) Hamar elérjük az első Ep-t, ahol pecsét és házinagyonerős a jutalom, én nem élek vele, de Kati úgy gondolja, ettől biztosan gyorsabb lesz ;-) Nem sokkal ezután, amikor asszem épp a húsvéti sonkafőzés tudományában voltunk elmerülve, elkavartunk egy kicsit, de hamar rájöttünk, hogy mi is rossz helyen járunk. Gyorsan megtaláltuk a helyes utat és nem főztünk tovább ;-) Szokás szerint fölfelé mindenki saját tempóban... Ebola és Toni Dobogó-hegy után valamivel utolér minket. Hát Tündét hol hagytátok? Megbeszéljük ki mikor indult és aztán jönnek az Élet Nagy Dolgai :-) És a Zöldfelsős :-) A következő Ep-n pecsét, csoki és ásványvíz és már megyünk is tovább. A faluba érve mi megyünk tovább, nem kocsmázunk :-) majd jöttök. Kálvária-hegyen pecsét. Kocsiból. Meg is jegyezem, hogy miért bent ülnek, mikor gyönyörű az idő. És indulunk is tovább. Kicsit később cihelődés, vetközés, pakolás, Toni beér minket, egy ideig együtt megyünk, közben Ebola is előkerül és eltűnik. A horgásztónál aztán Kati mondja, hogy kocogjak nyugodtan, majd a célban találkozunk, de nem akarom ott hagyni. Így Toni el, mi pedig tempósan haladunk. Nyakas-kőnél Kati pihenőt kér, leülünk pár percre és közben azt számolgatja, hogy milyen jó időt megyünk. A pihenés ellenére (vagy miatta?) kicsit lelassul, de azért a Szily-kápolnához már megint jó tempóban érünk. Nem sokkal a lőtér előtt telefon, hogy merre is vagyunk. Jó, akkor megvárnak. Szint már nincs, ez Katinak jól jön, én viszont ezt nagyon nem szeretem, de már közel a cél. Ebola jön szembe, még egy kör? :-) És 12:13 kerül az érkezéshez, 4:43 a menetidőhöz. Kati büszke magára :-) majd megírja mindenkinek, hogy milyen ügyes volt, de megjegyzi, hogy engem visszatartott...
Emléklapot kapunk, amin nincs rajta a nevem, se dátum :( és egy nagyon-nagyon ízléses, szép jelvényt.
Táv: 24,7 km
Szint: 700 m
Szintidő: 7 óra
/2010.03.21./
/2010.03.21./
